| gen. |
váratlanul bekövetkezik (vmely természeti jelenség); belecsap (villám); beletalál (lövéssel, dobással, ütéssel eltalál, во что-л., по чему-л.); betalál (во что-л., по чему-л.); csap (üt); kiver vmit vhová (szél, hullám, что-л. куда-л.); kongat (harangot, в колокол); koppant; koppint; lesújt (üt, кого-л.); leüt (billentyűt); levág (villám); lezúdul (eső, jégeső); megcsap (megüt); megdönget (по чему-л.); megtámad (vkit, vmit, на кого-л., на что-л., по кому-л., по чему-л.); megüt; rácsap (vmire, по чему-л.); ráüt (vkire, vmire, по кому-л., по чему-л., кого-л., что-л.); ráüt ráver (vkire, vmire, по кому-л., по чему-л.); sújt; ütést mér (vkire, vmire, кого-л., что-л.); ütöget; ver (csap, csapkod, по чему-л); ver vkire, vmire (ráver, rácsap, кого-л., что-л. по чему-л.) |
| gen. |
belecsap (beleüt, обо что-л.); beveri (vmijét vmibe, чем-л. обо что-л.); vkinek, vminek neki esik (о ком-л., о чём-л.); hozzáütközik (vmihez, обо что-л.); hozzáütődik (vmihez, обо что-л.); koccan; koccant; megüti magát (vmiben, обо что-л.); nekicsapódik (vminek, обо что-л.); nekiered vminek (pl futásnak); nekiütközik (vminek, во что-л.); nekiütődik (vminek, во что-л.); nekivágódik (vminek, обо что-л.); összeütődik; összeverődik; ütközik (vmibe, обо что-л.); ütődik; vágódik vmihez (vetődik, ütődik, обо что-л.) |
