|
|
| gen. |
подходить (össze-, hozzáilleszthető); подойти (össze-, hozzáilleszthető); годиться (össze-, hozzáilleszthető); сидеть (ruha); подобать (vmi vkihez, vmihez, кому-л.); приличествовать (vmi vkihez, vmihez, кому-л., чему-л.); быть приличным (illendő, való); быть пристойным (illendő, való); полагаться (illendő, való); следовать (illendő, való) |
| avunc. |
пристать (vmi vkihez, vmihez, кому-л.) |
|
|
illik vmi vkire, vmire, vmibe v | |
|
| gen. |
подходить (talál, összevág, megfelel); подойти (talál, összevág, megfelel); годиться (talál, összevág, megfelel) |
|
|
illik vkinek, vkire, vmihez v | |
|
| gen. |
идти (jól áll, jól megy, кому-л., к кому-л., чему-л., к чему-л.); быть к лицу (jól áll, jól megy, кому-л.); гармонировать (jól áll, jól megy, с чем-л.) |
|
|
| gen. |
корректный (tapintatos, finom); светский (társaságbeli); подобающий (megfelelő, szükséges); надлежащий (megfelelő, szükséges); уместный (helyénvaló); как подобает (ahogy illik) |
| subl. |
приличный; пристойный; благовидный; чинный |
