|
|
gen. |
átnyalábol; bekap; egybefog (что-л. чем-л.); elfog (vkit, vmit); elkap (mozgásában elfog); felfog (fényt, hangot, jelzést, rádióhullámot stb.); felkap; felragad (pl fejszét); kap (hirtelen mozdulattal megragad vmit); lefog (embert, állatot); markol; megért (felfog); megfog (elkap); megkap (betegséget); megfog megragad (vkit, кого-л., что-л.); nyakon csíp vkit (elfog, megfog); összefog (vmit vmivel, что-л. чем-л.); ragad (megfog, megragad); ránt (fegyvert) |
archit. |
köt (cement); megköt (kötőanyagról) |
avunc. |
egybefog; elkap (vkit); felfog (megért); lefülel (elcsíp); összefog (összetart) |
fig. |
a körme közé kap (vkit, кого-л.); megcsíp (elfog, elkap); megfog (helyesen ért meg) |
fig., avunc. |
felszed (megkap, megszerez) |
|
|
gen. |
belekap (vmibe, за что-л.); fogódzkodik (vmibe, за что-л.); kap vmihez (vmi felé, után, за что-л.); kapaszkodik (vkibe, vmibe); megfog (за что-л.); odakap (vmihez, за что-л.); összemegy (összecsap) |
archit. |
köt (cement) |
fig. |
összeakaszkodik (összetűz, összeverekszik, с кем-л.); összecsap (ellenfelekről) |
subl. |
összetűz |