|
|
| gen. |
dőlés (oldalra); vminek a dőlte; esés (lejtőé); hajlás (lejtő alja, hajlat); lejtés (lejtőé); lejtő (dombé, töltésé); meredek |
| agric. |
hajlás; lejtés; esés; dőlés; hajlat; eltérés; ferde levágás; rézsű; lejtő; oldal (töltésé); lejtős vágat |
| comp., MS |
elforgatás az X tengely körül |
| fig., polit. |
elhajlás |
| geol. |
lejtő hajlásszöge; inklináció |
| lit. |
meredély |
| mining. |
ereszke |
|
|
| gen. |
szakirány (szakmai irány) |
|
| Russian thesaurus |
|
|
| gen. |
в геодезии, показатель крутизны склона; отношение превышения местности к горизонтальному протяжению, на котором оно наблюдается напр., уклон, равный 0,015, соответствует подъёму 15 м на 1000 м расстояния. Большой Энциклопедический словарь |
