| gen. |
átkopog (через что-л., куда-л.); átkopogtat (vmin, vhová, через что-л., куда-л.); kattog (pl a vonat kereke); kikopog (belülről, pl az ajtón át, во что-л.); kikopogtat (belülről, pl az ajtón át, во что-л.); kocog; kocogtat; kongat (hordót, по пустой бочке); kopácsol; kopog; kopogtat; koppant; koppint; lekopog (vhová, куда-л. вниз); lekopogtat (куда-л. вниз); lüktet (szív, ér); megdönget (во что-л.); megkopogtat; ver (erősen pl ajtót, ablakot stb); zakatol (gép, szív); zörget (kopog); zörög (pl kerék) |
